Csináltam egy Katanát :)

Joined: 03 Jun 2006 Posts: 38

Végre elkészült a kardom!

Imádom! Félelmetes egyensúly, rendkívüli pengeforma, egyedülálló acél!

Majdnem másfél évig csináltam, de ebből 3 hétig volt az asztalosnál a kote és a tok legyártása céljából.

Nagyon finom műszer és büszke vagyok rá, hogy én csináltam!

Istenem! Szerelmes vagyok a kardomba!

A név adással még problémáim vannak, ha ismeritek a tradiciókat megértitek miért, pedíg ez a penge nevet érdemel. <---- A mesterem mondotta volt.

Joined: 04 Sep 2005 Posts: 556

Gratula hozzá, egy képet feltehetnél róla.

Joined: 03 Jun 2006 Posts: 38

köszi a gratulációt. mindenféleképpen gyártok róla képet, de ez még jelen pillanatban technikai gondokba ütközik, amit folyamatossan orvoslok.

Joined: 05 Feb 2006 Posts: 182

Én is szeretnék egy katanát..... Oan jó nézni....

Neked meg GRAT a "gyerekhez"!! Wink

Joined: 03 Jun 2006 Posts: 38

Köszi kaya! Smile

mit kezdenél egy efféle fegyverrel? mire használnád?

Joined: 04 Sep 2005 Posts: 556

Tudom hogy nem nekem szólt a kérdés, de én személy szerint kitenném a szobám falára Cool

Joined: 03 Jun 2006 Posts: 38

Természetesen örülök, hogy legalább valaki válaszolt feltett kérdésemre.

Egy lakásnak valóban éke egy efféle fegyver, még ha "csak" dísznek is lett kreálva.

Szereted esetleg más fegyvernek a formáját is? Ismersz még más
japán hidegfegyver típust is?

Site Admin Joined: 04 Dec 2003 Posts: 747

Nem tennél fel egy képet?

Joined: 03 Jun 2006 Posts: 38

Nos....

Végre megjavították a képkreálókézikészülékemet, tehát kép a kardról.

Joined: 27 Apr 2006 Posts: 11

Szia!
Gondolom nehéz volt elkészíteni.Gratula! Shocked

Honnan tudod, hogyan lehet elkészíteni?
Igazi remekmű. Cool

Joined: 03 Jun 2006 Posts: 38

Köszönöm a dícséretet!

Én még zer évvel ezelött a suliban tanultam kovácsolni.
Természetesen nem kardot, de egy kis átképzés, könyvek, filmek és ment a dolog.
Valóban nehéz volt elkészíteni, mert rengetek méréssel jár.
Mérni kell a keménységét az anyagnak, illetve a szakítószilárdságát, hogy tudd, hogy még is milyen acél állapotnál tartasz, mennyit kell még rajta edzened.

Mégegyszer öszi a dícséretet!

Joined: 23 Dec 2005 Posts: 228

Imike! (drágám) Very Happy

Ez tényleg nagyon király! Naon tetszik!!! Szép munka!

Joined: 22 Nov 2005 Posts: 9

Szerbusz Imike !

Én is katana fun vagyok.
Nagyon szép lett a kardod.
A katanákról tudsz valami leírást vagy könyvet ajánlani
(miből és hogy készül, milyen méretekkel dolgoznak a mesterek?)
Az elkészítés folyamatáról nincs képed ?
Te milyen acélt használtál és hány réteget sikerült alkotnod ?
Milyen fából készűlt a markolat és a tok ?

Bocs a sok kérdésért, de érdekel a téma.
Előre is köszönöm a válaszodat.

Üdv, Somy

Joined: 29 Sep 2005 Posts: 73

gyönyörű shirasaya.
A hamon kifejezetten tetszik Smile

szép egyenletes.
milyen acélból van a penge?

Joined: 29 Sep 2005 Posts: 73

neharagudjatok a hosszú hozzászólás miatt de:

forrás : http://www.angelic.org/highlander/metallurgy/

Az acél alkotóelemei

Mi tesz egy acélt erõsebbé, mint egy másik acél. A válasz a metallurgiai összetételben, és a hõkezelésben rejlik. A különbözõ komponensek különbözõképpen hatnak a végleges anyagra. Például a nagy arányban ötvözött acélok nem alkalmasak valódi (vágásra vagy összecsapásra alkalmas) kardok készítésére.

Vas – Ez nem szorul magyarázatra. Minden acél alapeleme. A klasszikus japán kardok, és a mai kardok amik japánban készülnek, az ún. tamahagane anyagból készülnek, ami egy vasat és homokot tartalmazó vasérc.

Szén – A szén az acélban a fémszerkezet megerõsítésére szolgál. Minél magasabb a széntartalom (egy bizonyos határig persze), annál keményebb lesz az acél, viszont ez a keménység sokkal törékenyebbé teszi is egyúttal! Alacsony széntartalom sokkal ellenállóbb acélt eredményez, viszont a fém puhább lesz, és mivel puhább, az él gyorsan fog kopni.

Króm – Ezt az alkotóelemet egy kardban mindenképpen kerülni kell. Ez az alkotóelem teszi a fémet ellenállóvá a korrózióval szemben, javítja a fém belsõ szemcseminõségét, sõt a csiszolt fémfelületet szinte tükörszerûen csillogóvá teszi. Ezzel szemben a fémet elképesztõen törékennyé teszi, és a krómötvözeteken szinte lehetetlen a hamon elõhozása.

Szilícium – A szilícium (ami gyakorlatilag homok) további jó tulajdonságokkal ruházza fel az acélt, mint rugalmasság és erõ.

Acélfajták

Tradicionális/Eredeti japán acél – Jó minõségû, ideális arányban tartalmaz vasat, szenet, szilíciumot, és egyéb elemeket. A széntartalom kb. 0,6-0,7%. (Megjegyzés: a Hegylakóban hallott hülyeséget, miszerint Connor MacLeod kardját több mint kétszázszor hajtogatták, mindenki felejtse el! A japán kardok anyagát 6-15-ször hajtogatják (attól függ, hogy melyik részt), és már ez is több tízezer réteget eredményez. Egy kétszázszor vagy többször hajtogatott acél elveszítené az össze szenet, és az eredmény puha, élezésre teljesen alkalmatlan selejt lenne.)

AISI/Amerikai 1050/10xx jelû acélok – Bár nem azonos a fenti japán acéllal, ezek nagyon tiszta szénacélok. Minden ilyen acél vasat, mangánt és szenet tartalmaz. Az utolsó két szám a széntartalmat jelöli, azaz a 1065 0,65% szenet tartalmaz (ez áll a legközelebb a japán acélhoz, a legfõbb különbség a szilícium hiányában, és a mangántartalomban van) Alacsonyabb széntartalommal többet visel el a penge, de ha túl magas, akkor egy erõs csapástól egyszerûen eltörhet. Ám ha túl puha a fém, akkor a keményebb fémek egyszerûen kettévágják! Akkor hát alacsony legyen a széntartalom, vagy magas? A válasz a temperálásban rejlik. A jó hõkezelés csodákat tehet az acéllal.

AISI/Amerikai 5160 – Ez a fém alacsony krómtartalommal rendelkezik (0,7%), és 0,2% szilíciummal. Elsõrangú acélnak tartják a kardkészítésben, fõleg az európai típusú kardokhoz nagyon jó. Az alacsony krómtartalom még nem teszi törékennyé, viszont rozsdamentessé sem (13%-nál nagyobb krómtartalom kell a rozsdamentes acélhoz). Ez a fém sokkal több ötvözõelemet tartalmaz mint a 10xx acélok. A krómtartalom itt is megnehezíti az edzési vonal megjelenését (hamon), és a rossz temperálás teljesen tönkreteheti. Ez a fém ellenállóbb a kézrõl a pengére került szennyezõdésekkel szemben (az emberi ujjlenyomatban savas anyagok vannak, amik roncsolják az acélt), de ez is tisztításra szorul.

A2 szerszámacél – Az „A” az A2-ben azt jelenti, hogy „levegõre keményedõ”, azaz ezt a fémet lehet „lassú hûtéssel” temperálni, szemben az olajban vagy vízben történõ „gyors hûtéssel”. Ez a fém az 5160-nál több krómot tartalmaz, de még mindig nem rozsdamentes. Erõs és jó éltartó. Japán kardok készítéséhez nem igazán alkalmas, mert nem lehet tradicionális japán módon edzeni. (Differenciáltan edzeni egy agyagbevonattal, hogy az él keményebb legyen, a test pedig puhább. Ezt úgy érik el, hogy az agyagréteg a pengén vékonyabb, hogy gyorsabban hûljön ki. Ekkor kapja a penge a jellegzetes görbületet is.) Éppen ezért, hamont, vagy edzési vonalat sem lehet megjeleníteni a pengén. Európai típusú kardokhoz ez is kiváló lehet, de japánokhoz nem ajánlott, a sima szénacélok erre sokkal jobban megfelelnek.

D2 szerszámacél – Ez egy króm-vanádium ötvözetû szerszámacél. 12,5% krómot tartalmaz, ami még mindig nem teszi rozsdamentessé, viszont már elég sok, és elég törékennyé teheti ezt a fémet. A krómot vanádiummal és wolframmal ellensúlyozzák, amik javítják a fém belsõ szerkezetét, és erõsebbé teszik. Ez a acél kis mennyiségben még molibdént és nikkelt is tartalmaz, ami rendkívüli ellenállóságot és erõt ad a fémnek, és jó éltartó lesz (de korántsem olyan jó, mint egy sima szénacél). Sajnos az ötvözetek magas aránya ez esetben is lehetetlenné teszi a hamon megjelenítését, és mivel az A2-höz hasonlóan ez is „levegõn keményedõ”, nagyon nehéz jól temperálni. Ennek ellenére még mindig sokkal jobb mint a rozsdamentes acélok.

S-5 acél – Az „S” azt jelenti, hogy „nagyon ellenálló”, ami a 2% szilíciumtartalomnak köszönhetõ. Nagyon jó acél, jobb mint a 10xx, de nagyon nehéz ilyet találni, és drága is.

S-7 acél – Egy másik „nagyon ellenálló” acél, levegõn keményedõ (lassú hûtés), tehát nehezen edzhetõ. Edzési vonalat csak hegesztõpisztollyal az élen való utánedzéssel lehet elérni, ami szinte biztos hogy a valóságban használhatatlanná teszi a kardot (ezt a módszert az A2 és D2 esetében is szokták használni, eredménye az él gyengülése). Amennyiben jó kovács készítette a kardot, az eredmény nagyon jó lehet, de ez is ritka és drága.

CK55 Krupp acél – Ezt az acélt korábban fõleg múzeumi darabok replikáinál lehetett megtalálni. Kb az AISI 1055 acéllal egyenrangú, a „C” a szenet jelenti, a „K” a Kruppot (egy német társaság, ami az acélt készíti, az 55 pedig a széntartalmat.

50CRV4 acél – Ez az acél tartalmaz kis mennyiségben vanádiumot és krómot, nagyon kevés szilíciumot és mangánt. Tulajdonságait tekintve rugalmas és ellenálló. A fém húzószilárdsága 750 N/mm2 már akinek ez mond valamit.

420, 440A, 440B, 440C, 440V, ATS-34 rozsdamentes acélok – Nagyszerû konyhakések készíthetõk ezekbõl az acélokból, kardokat a Gladius és a spanyol Marto készít belõlük. Ezek valós kardhasználatra (vágás, csatajelenetek eljátszása, összecsapás) teljesen alkalmatlanok, mégpedig a magas krómtartalom miatt (a 440-es acélok 16-18% krómot tartalmaznak), ami törékennyé teszi az acélt. A krómot ezekben az acélokban mint szemcseszerkezet javítót használják (bár a szerkezet tényleg javul, a fém törékennyé válik), és hogy csiszolás után a penge szinte tükörszerûen csillogó legyen. A krómon kívül egyéb ötvözõelemeket is tartalmaznak, például vanádiumot, wolframot, stb. Edzéssel ezeken a fémeken sem jeleníthetõ meg hamon, azok amik ilyen pengéken látható savval maratottak, vagy szikraforgácsolóval maratottak. A 440-es esetében nem mindegy hogy A, B, vagy C, ugyanis a C jelû a legjobb minõségû, az A pedig a legrosszabb.

CPM420V rozsdamentes acél – Ezt az acélt csak a Crucibel Materials Corporation gyártja. 20% ötvözõanyagot tartalmaz. Kemény használatra tervezték, tehát nagyon ellenálló mind a korrózióval, mind a fizikai sérülésekkel szemben. Nagyon jó éltartó. Sajnos hiába nagyon jó késekhez, katana hosszban ez is törékeny, és az ötvözõanyagok magas aránya itt sem teszi lehetõvé a hamon kialakítását.

420J2 rozsdamentes acél – Ez az acél csak díszkardokhoz jó, használatra teljesen alkalmatlan. Alacsony széntartalmú, 53 rockwellnél keményebbre edzeni nem lehet, tömeggyártásban, felületes temperálással (amit a legtöbb cég ami ilyen kardokat gyárt elkövet) ez az érték mindössze 45 rockwell marad! (Ez azt jelenti, hogy egy olcsó gyakorlókard felszeleteli!) Miért használják mégis? Mert olcsó (szinte a legolcsóbb), és hihetetlenül könnyû méretre vágni és formázni (10 penge kialakítható annyi idõ alatt, mint bármilyen más acélból egy). Mivel alacsony a széntartalom, a fém puha, és így abszolút nem éltartó.

Rugóacél – Ez az elnevezés arra utal, hogy ebbõl az acélból készülnek az autók rugói. Általában 5160-as, vagy 1065-ös acélt takar az elnevezés. Rugalmas, de ha rosszul van edzve, rosszabb mint egy díszkard. Ha valaki rugóacél kardot vásárol, megvan az esélye, ahogy az az acél egyszer már volt rugó, csak beolvasztották. Ekkor jelentkezhet az az effektus, hogy a fémet rosszul edzették, és a szerkezetében benne maradnak az eredeti kristályok a rugóból. Ez azzal jár, hogy a kard megpróbálja felvenni a régi alakját (a rugót), a penge belsejében törések és feszültségek keletkeznek, és a kard eltörik.

Damaszkuszi acél – Az eredeti damaszkuszi acél, egy nagyon nagy széntartalmú acél volt, amit ha pengévé kovácsoltak, akkor a fém felületén a szén sötét mintákat rajzolt ki. A mai acélok, amiket így hívnak, alacsony és magas széntartalmú fémek rétegeibõl tevõdik össze, és a felületet savval maratják. A különbözõ széntartalmú rétegekre a sav különbözõ mértékben hat, és így jönnek létre a minták a felületen. Rossz kovácsolás esetén a magas széntartalmú rétegekbõl a szén átkerül az alacsony széntartalmú rétegekbe, és az eredmény egy átlagosan alacsony széntartalmú, rossz minõségû penge lesz.

Eredetileg megjelent: http://www.angelic.org/highlander/metallurgy/ ; The Highlander Shopper's Guide
magyarra fordította: Ambrus Péter

Joined: 29 Sep 2005 Posts: 73

a shirasayában "alszik" a penge. Oda pihenni rakják az acélt, pl békeidőben. amikor nem használták. Rendkívül jól szigetel nedvességet és levegőt.
üdv:
Horváth Attila

Joined: 30 Jul 2007 Posts: 18

Tiszteletem. Imike te mit gyakorolsz ezzel a shirasayával?